Alig vártam ezt a mai napot.
Végre beszélhetek megint a barátaimmal. Azert hosszú idő volt az egy hét
Frankfurtban amit Zalma-val a nagynénémmel töltöttem. De ez a jókedv nyomban az
arcomra fagyott amunt eszembe jutott, hogy ma van az atlétika verseny is amire
az oföm elrángatott.Az osztályból egyedüli lányként. Hát nem mesés? A délelőtt
folyamán meggyőztem a legjobb barátomat Eleena-t, hogy tartson vlünk mint
szurkoló. Perszze a valódi indokom az volt h ne unatkozzak egyedül az exem
társaságában. És most itt vagyunk. megyünk a kis csapattal a verseny
színhelyére. Eleena-val már 2 doboz energiaitalat betoltunk mire az öltözőbe
értünk. Mivel én már otthon átvettem a cuccomat így most a földön ülünk és a
pasik vádliait nézzük azzal az öröggyel h csak a többieket várjuk. Csak
ámoldoztunk hogy mennyi jó pasi van.
Megjegyzem neki van párja, Manolito. Bár
még csak egyszer sikerült találkoznim vele, azt is futólag, de én nem bírom a
srácot. Szóval visszatérve av versenyhez.
Elindultunk a focipálya széléhez lepakolni. Az imádott oföm tesitanár
így ügyelt arra, hoyg be legyünk melegítve. Egy csomo guggolást, különbféle
nyújtás és ehhez hasonló finomságokat csináltattott velünk egészen addig amíg
el nem kellett mennünk az első versenyszám helyszínére. 100 m-es futással
keztünk. Görcsben álló gyomorral állok a sorban és hallgatom a mögöttemlevő
hetedikesek cseverészését. 3 an kellett h fussanak egymás mellet egy
korosztályból. Már xsak 1 hármas csoport volt elöttünk, na ekkor izgultam a
legjobban,de megláttam Eleenat ahogy szurkol nekem., Nem okozhatok csalódást,
gondoltam magamban így becsuktam a szemem és mélyeket lélegeztem ezzal
nyugatatva magam. Pont jókor ugyanis én jövök. Minden energiám a lábamba
koncentrálok, és a hangjelzéskor kilövök. Nemtudom mi történt futás közben csak
azt,hogy én értem a célba legelőször.
Épp hogy ki tudtam fújni magam mentünk is tovább a kislabda hajítás
helyszínére. Kezdésig a barátnőm társaságat ,,élvezhettem,,. Folyton azzal
nyaggatott, hogy szerezne kéne végre egy normális pasit magamnak. Ezzel én
természetesen nem értettem eggyet, ugyanis a fiúk csak játszani tudnak a
lányokkal és ebből én köszönöm nem kérek. Egyedül is jól megvagyok. A versenyszám
unalmas volt tehát nem részletezném. A sulinkból a lányok visszamentek
ahhoz a ponthoz ahhol a súlylökés lesz,
kb 5 m-re a cuccainktól. Amíg vártunk a sorunkra El nekikezd életében először
ugy igazán beszélni a kapcsolatáról Manolítóval, de egy kis idő után
elkalandozotta téma. Elkezdett magyarázni Manolíto legjobb barátjáról. Az
elején nemigen figyeltem, mert lekötötte a figyelmem egy vádli, de a
tulajdonosa arcát nem láthattam úgyhogy inkább figyeltem mindenlében
kanálbarátnémra.
-Man barátja Daniel. Nagyon
sokat rockerkednek együtt, és egyszer sikerült titokben felvennem ahogy
énekelnek- ezzel a mondatával egyidőben odaadta a fülese egyik felét a másikat
meg a saját fülébe tette. Hallgattam és elmerültem abban a csodás bariton
hangban (mely gyönyörűszép tiszta) végig azt a vádlit néztem. Amint véget ért a felvétel még csak arra sem
volt lehetőségem h elmondhassam mennyire tetszik a srác hangja mert El azonnal folytatta.
-Egyszer csinálnunk kéne
valamit négyesben, hogy megismerjétek egymást.
-Még mit nem! Biztosan olyan
mint Manolito, és már bocs de nekem az olyan nem jön be, amugy meg a neve sem
tetszik.
-De tök jól néz ki.Én magam
mértem fel. Össze foglak hozni titeket.-Kicsit körbenéztünk, hogy hol tartunk .
Hirtelen rámututott egy fiúra.- Ő Daniel- egyenesen a szexy vádli tulajdonosára
mutatott. ,Tuti hogy csak rábökött valakire,
-Akkor menj és köszönj neki-
legnagyobb meglepetésemre felpattant és odasétált sráchoz aki úgy fogadta mint
egy jó barátot. Egy kis ideig elcseverésztek, de aztán Eleena odahívott
magukhoz. Vonakodva bár de felálltam és elindultam feléjük. Mikor odaértem
felemeltem az eddig lehajtott fejem, hogy jobban szemügyre vegyem Mr
SzexyVádlit. Ám ez hatalmas hiba volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése